Hagyod, hogy megbetegítsen a stressz vagy teszel ellene?

Szerző: | Siker

Az elmúlt években/évtizedekben felgyorsultak körülöttünk az események. Általában többet tervezünk be a nap 24 órájára, mint mennyit el tudunk végezni, ezáltal azt érezzük, hogy egyik nap jön a másik után, és gyorsan telik el életünk. Ez természetesen kihat szervezetünkre is, hiszen ugyanilyen gyors ritmusra készteti azt.

Rettentő sok energiát követel ez a rohanó tempó, amikor a fő cél az, hogy a megélhetésünket megfelelő minőségben tudjuk biztosítani. Látnod kell viszont azt, hogy nem tudsz mindennap toppon lenni és a maximumot kihozni magadból, ha folyamatos rohanásban vagy. Olyan ez, mint egy mókuskerékben, amiből esetenként nagyon nehéz kilépni. Viszont én azt mondom, hogy ki lehet lépni, és ki kell lépni belőle.

a folyamatos mókuskerék stresszt okoz

Ideje kiszállni a mókuskerékből

 


A stressz súlyos problémákat okozhat


Ki kell lépni a mókuskerékből, hiszen rengeteg testi problémát okoz a hosszan tartó stressz. Amellett, hogy kibillent lelki egyensúlyodból, tönkreteszi éjszakáidat, okozhat súlyproblémákat, szív-és érrendszeri problémákat, magas vérnyomást, szívinfarktust, érelmeszesedést és még sorolhatnánk, akár még a cukorbetegséget is ideértve.

A stressz emellett legyengítheti immunrendszeredet. Ha pedig kikezdi immunrendszeredet kikezdi, rengeteg pusztításra képes.

stressz által okozott egészségi problémák

A stressz számos egészségi problémád forrása lehet. Megéri?

A “Stressz – egy gyilkos portréja” című dokumentumfilmben hallottam, hogy krónikus stressz átalakítja az agyi áramköröket, így lassan elveszítjük az emlékezés képességünket. Éppen ezért a stressz nem olyan dolog, amire majd odafigyelünk, hanem most kell foglalkoznunk vele, hiszen hatással van egészségünkre.

 


De mi valójában a stressz?


Selye professzor úgy fogalmaz, hogy “a stressz: a test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételre”. Tehát a stressz egy válaszreakció, ami a különböző ingerek hatására jön létre.

A stressz egykoron a túlélésünket segítette, a cél a veszélyhelyzetek leküzdése volt. Jól megfigyelhető ez az állatvilágban. Amikor egy oroszlán meg akar enni egy antilopot, az antilopnak csak az számít, hogy túlélje az életveszélyt és el tudjon menekülni. Ebben a stresszes helyzetben a tüdeje rengeteg oxigént pumpál a véráramba, gyorsabb lesz a szívverése, így az oxigént jobban tudja áramoltatni az izmokba. A vérnyomás megemelkedik, hogy minél több energiát fejthessen ki.

oroszlán és antilop - túlélés?

Itt most tényleg csak a túlélés számít.

Aztán ha az antilop megmenekül, megszűnik a veszély, a stressz reakciók megszűnnek. Sajnos az embereknél nem így van ez. Nem tudjuk lecsökkenteni ezeket a mindennapokban.

 


Pozitív stressz – negatív stressz


Létezik a negatív stressz, amit a szakirodalom distressznek hív, illetve a pozitív stressz, amit eustressznek neveznek.

Az eustressz, vagyis a jó stressz általában rövid ideig tart, és pozitív hatással van az emberre

  • Ilyen például az extrém sportok, vagy vidámparkban a hullámvasút. Itt még pénzt is költünk arra, hogy ezt a stresszt átéljük. Viszont ez a hatás csak átmeneti, hiszen a ment végén kiszállunk a hullámvasútból.
  • Pozitív stressz a várakozás, a lámpaláz, és az izgalom, gondoljunk csak egy vizsgára, vagy egy olyan helyzetre, amikor egy nálunk magasabb pozícióban levő emberrel kell beszélnünk.
  • Vagy egy sportoló, amikor ott áll a rajtnál.
  • De többnyire pozitív stressz a szerelem is.
pozitív stressz versenyen

A versenyhelyzet is stresszt okoz, de ez átmeneti és segít a jobb eredmények elérésében

Ez a fajta stressz tehát átmenteti, segít összpontosítani az energiákat, mozgósítani az erőtartalékokat.

 

A distressz, vagyis a negatív stressz rossz hatással van az ember testére és lelkére

  • A negatív stresszt előidézheti valamilyen változás az életben, mint amikor valaki egyik napról a másikra hirtelen elveszíti a vagyonát.
  • Okozhatja pl. egy szeretett személy elvesztése is.
  • Aztán okozhatja az ismeretlentől való félelem is,
  • vagy a bizonytalanság, hogy mi fog történni a jövőben.


A negatív stressz lehet akut, vagy krónikus.

  • Az akut stressz általában rövid ideig tart, lehet enyhe, vagy súlyos. Amint a stresszor elmúlik, vagy eltűnik, az akut stressz is elmúlik.
  • Krónikus stressz akkor alakul ki, ha nem tudjuk a módját, hogyan szabaduljunk meg a stresszortól. Ez a legkomolyabb, ez hozhatja magával a szorongást és a depressziót is.

 


A stressz okai: a stresszorok


Nézzük meg azt, melyek azok a stresszorok, amelyek jelen lehetnek életünkben és stresszt okozhatnak:

  • Kapcsolati problémák (Ha egy kapcsolat már nem működik, esetleg az egyik fél fizikailag vagy phszichésen bántalmazza a másikat, az rengeteg stresszt okoz. De a családtagok közötti problémák, elhidegült viszonyok, vagy akár baráti kapcsolatokban jelentkező problémák is előidézhetik a stresszt.)
  • Vélt vagy valós veszélyek (Bármilyen fenyegetés lehet stresszes, akár valódi, akár vélt. Pl. a pénzügyi veszteségtől való félelem, de lehet, hogy valaki megfenyegetett minket. Ha az ok megszüntethető, pl. a fenyegető személy eltűnik, általában a stressz is elmúlik.)
  • Munkahelyi stressz (Ez az egyik leggyakoribb stresszforrás. Nézzük mi okozhatja: Ok lehet a túlterhelés, a rossz munkakörnyezet, ha az ember nem jön ki a kollégákkal, vagy a főnökkel, esetleg úgy érzi, hogy alulértékelt, vagy alulfizetett)
  • Következő stresszforrás a változások. (A körülmények megváltozása, egy költözködés, egy új munkahely, vagy új iskola is rendkívül stresszes lehet. Vagy ha pl. egy új családtag érkezik, születik egy kisbaba, az is rengeteg változással és stresszel jár.)
  • Aztán stresszor a félelem. (Félelem a haláltól, vagy félelem valakinek, vagy valaminek az elvesztésétől)
  • A bizonytalanság érzése is okozhat stresszt. (Nem tudjuk, hogy mi fog történni a jövőben. Vagy ha valaki meghal, nem tudjuk, hogyan lesz ezután. Vagy nem tudjuk hogy milyen lesz kapcsolatunk, lesz e gyermekünk, stb.)
  • Frusztráció beteljesületlen álmok és elvárások miatt (Stresszt okozhat, ha valaki nem tudja teljesíteni karrier céljait, vagy a vállalkozása, amelyet működtet, nem hozza a kellő eredményeket.)
  • Stresszforrás az is, ha nem eszünk jól. (Ha nem kiegyensúlyozott az étrend, vagy ha sokat eszik valaki, nem fogyaszt elég folyadékot, stb.)
  • Stresszt okozhat, ha nem tudjuk magunkat kipihenni. (Ha nem piheni ki magát az a szervezet számára rendkívül megterhelő. Az elegendő pihenés tartja egészségesen és felfrissülten az elmét. )
  • A betegségek és a fájdalom is stresszel jár (Senki nem akar fájdalommal vagy betegséggel élni. Különösen nagy stressz, ha komoly betegséget diagnosztizálnak.)

Lehet, hogy a Te életedben is jelen van egy vagy több ezen stresszorok közül, csak nem figyelsz rá. A szervezet küldi a jelzéseket, hogy valami nincs rendben, viszont sokszor nem vesszük komolyan. Legelőször a fáradtság jelentkezik. Itt még gyorsan regenerálódunk, de aztán kialakul egy krónikus fáradtság, csökken az állóképesség, koncentrációs képesség is, egyre ingerültebbek leszünk. Jelentkezhet alvászavar is, ami olyan tünet, amire már oda kell figyelni. Ezután jönnek a többi tünetek. Fejfájás, vérnyomás ingadozás, hátfájásos panaszok, pszichés zavarok.

lemerül az elem

Ha nem figyelsz a jelekre, tested is előbb-utóbb kimerül, akár egy elem

Fontos felismerni ezeket a tüneteket! Ha megjelennek, igenis foglalkozni kell vele, mert később súlyosabb problémákat okozhatnak.

Viszont ha még időben cselekszel, életmódváltással, vagy csak apróbb változtatásokkal is eredményeket el lehet érni. Ha az adott stresszort kivédeni nem tudod, meg kell növelned stressztűrő képességed.

 


Stresszkezelési módszerek


  • Előszöris azonosítani kell a stresszt. Meg kell nézni, hogy milyen területen lehet jelen a stresszor, és azonosítani. Mikor kezdődött, miért van jelen, mi okozza. A legegyszerűbb módja, hogy megszabaduljunk a stressztől az, hogy megszabadulunk a stresszortól.
  • Figyelj a helyes táplálkozásra és a kellő folyadékbevitelre (kiegyensúlyozott táplálkozás, napi 2-3 liter víz – egyenletesen elosztva)
  • Figyelj a testmozgás (legalább hetente 2-3 alkalommal, minimum 1-1 órában). Olyan sportot válassz, ami számodra kellemes, és örömmel csinálod. Ha nem akarsz sportolni, akkor ne menj mindenhova autóval, vagy szállj le 1 megállóval korábban a buszról, vagy lift helyett gyalog menj az emeletre.  
  • A Megfelelő időgazdálkodás segíthet (Készíts listát az elvégzendő feladatokról, és ha szükséges igenis mondj nemet.)
  • Tarts időnként szünetet a munkában (Ez jó arra, hogy picit fellélegezz, illetve tudsz egyet sétálni, átmozgatni magad, meginni egy pohár vizet.)
  • Kapcsolódj ki időnként (Ha megteheted, menj el nyaralni, de ha nem, akkor is legalább évente 2 alkalommal 1-1 hetet távol kellene lenni a munkától, és valamilyen kikapcsolódással tölteni. Ha nem nyaralás, akkor lehet az valami otthoni program is, vagy hobbi)
  • Kerüld a stresszes helyzeteket (Ha biztosan tudod, hogy egy hely, vagy esemény stresszt okoz, akkor kerüld el azt.)
  • Ne foglalkozz apró dolgokkal (Vannak olyan dolgok, amiért egyszerűen felesleges aggódni. Ne vesztegesd idődet azzal, hogy ilyeneken rágódsz.)
  • Javíts társas kapcsolataidon (Ne szigetelődj el másoktól, mint egy magányos farkas. Egy jó társaság támaszt jelent, a barátok tanácsokat adhatnak, és elvonják a figyelmet a szorongásról. )
  • Relaxáció (Nagyon jó stresszoldásra a relaxáció és a meditáció. Rengeteg jó anyag létezik a piacon.)
  • Segíts másoknak (Enyhíti a stresszt, amikor önszántadból segítesz más embereken. Lehet ez jótékonyság, adakozás, véradás, önkéntes munka, vagy egyszerűen csak apró kis kedvességek)
  • Pozitív gondolkodás (Szabadulj meg a negatív gondolatoktól, gondolkodásod változtasd pozitívra. Változtasd meg életed, pozitívan állj mindenhez, használj pozitív megerősítéseket.)
  • Nevess minél többet (Mondják, hogy a nevetés gyógyít. Nézz Tv-ben, Interneten vicces videókat, stand up comedy-t, hallgass kabarét, olvass vicces könyveket, viccújságokat naponta)
  • És ha szükséges, kérj szakszerű segítséget (Ne félj szakembert felkeresni, ha úgy érzed, hogy nem tudsz megbirkózni a stresszel. Nem fognak hülyének nézni, ha felkeresel egy pszichológust problémáddal. Vagy keress fel egy life coach-ot. A szakemberek, tudnak segíteni és teljes anonimitást biztosítanak.)
Hollenda Zsolt

Hollenda Zsolt

Tréner, life coach

A weboldal cikkjeinek és oktatóanyagainak szerzője Hollenda Zsolt. Szakterülete az önbizalom fejlesztése és a személyes hatékonyság növelése. 2006 óta foglalkozik a témával, 2010 óta trénerként és coach-ként dolgozik. Emberek ezreinek segített életüket pozitív irányba változtatni.
Bővebben Zsoltról itt olvashatsz.

Hogyan tovább?

A folytatás innen többfelé ágazhat:

Mini Videó Tréning (FREE)

Ha még nem tetted, jelentkezz az 5 napos Mini Videó Tréningre, ami egy ingyenes anyag, és rengeteg gyakorlati információval lát el.
Kattints ide a jelentkezéshez.

Online Tréningek

Ha szeretnél gyorsabban haladni, és nem csak arra van szükséged, hogy „felnyissák a szemed”, hanem konkrét, kipróbált  oktatóanyagot szeretnél, akkor rendelj az Online tréningek közül: Nézz körül itt.

Élő Tréningek

Ha szeretnéd, hogy problémádat egy jó közösségben oldjuk meg, gyakorlatias feladatokkal, jó hangulatban, játékosan, akkor az élő tréningen a helyed.
Kattints ide az időpontokért.

Konzultáció Coaching

Ha személyre szabott segítségre van szükséged, gyere el hozzám egy konzultációra, ahol csak a Te problémáiddal foglalkozunk, azokra keressük a megoldást.
A konzultációs csomagokat itt találod.