Önértékelés fejlesztése gyerekeknél

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: de mi is valójában az önbecsülés?

Az önbecsülés az a magunkkal szembeni érzés, amely segít meghatározni, hogy milyen embernek gondoljuk magunkat, hogyan látjuk magunkat a saját szemünkkel.
Amennyiben az önbecsülésünk alacsony, akkor sokszor nem érezzük magunkat elég jónak egy bizonyos feladat vagy pozíció ellátásához.
Amennyiben az önbecsülésünk túl nagy, akkor hajlamosak vagyunk túl sokat gondolni magunkról, és többet vállalunk, mint amennyit valójában bírunk.
Akinek helyén van az önbecsülése, az kellő szintű önbizalommal és önértékeléssel is rendelkezik, valamint képes eldönteni azt, hogy milyenek a saját képességei, őszinte saját magához.

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: mi van a háttérben?

Nem mindig vesszük észre, ha a gyermekünk önértékelési gondokkal küzd, különösen tinédzser korban, amikor hajlamosak magukba zárkózni. Ám gyermekkorban sem mindig könnyen észrevehető, sok esetben nehezen észrevehető ez a probléma.

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: szülők reakciója

Szülők reakciója a gyermek kudarcaival, negatív gondolataival kapcsolatban:
Olykor, a szülő jobban szeretné, ha a gyermeke kipróbálna vagy megcsinálna dolgokat, mint maga a gyermek. Éppen ezért sokszor előfordul az, hogy a gyermek emiatt feszeng, a komfort zónáján kívül érzi magát, izgul és fél.

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: hibás reakciók

Ekkor a szülők hibás reakciója az alábbiak lehetnek:

• erőlteti a gyermekre, hogy igenis csinálja meg
• leszidja, amiért nem képes megcsinálni azt a feladatot
• más gyermekével példálózik, hogy bezzeg az a gyermek megcsinálta, tehát összehasonlítja más gyermekével
• negatív jelzőkkel illeti (buta, ügyetlen, félős, akaratos, semmirekellő)
• megbünteti (nincs nasi, nincs esti meseolvasás, nem mehet ki a játszótérre a többiekkel)
• zsarolja (csak akkor kapod meg azt a játékot, ha cserébe te is megcsinálod azt, amire most kértelek)

Bizonyos esetekben a szülők képesek az összes fent említett reakcióáradatot rázúdítani a gyermekre, hatalmas nyomás alá helyezve őt. Nem célszerű ezeket a módszereket alkalmazni, hiszen ezzel elbátortalanodhat, és ha kudarcot vall, nem sikerül neki véghez vinni ezt a szülő által a gyermek számára kitűzött célt, akkor nincs meg a sikerélmény, az önbizalom nagyot csökkenhet.

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: helyes reakciók

Ezzel szemben az alábbiakkal tudunk helyesen reagálni ezekre a bizonyos helyzetekre:

• dicsérő szavakkal illetjük, próbáljuk biztatni (nagyon ügyes vagy, bízom benned, meg tudod csinálni, te vagy a legjobb)
• értékeljük a gyermek erőfeszítését, hogy legalább megpróbálta
• tudatosítsuk benne, hogy nem baj, ha veszít, vagy kudarcot vall, majd később megpróbálhatja újra, vagy akár
• kipróbálhat mást (például sportok vagy társasjáték esetén)
• álljunk hozzá pozitívan és jókedvűen, mintha mi magunk is meg szeretnénk csinálni a dolgot
• felállíthatunk egyfajta párhuzamot a gyermek és köztünk (anya kissé gyenge, nem tudja berakni egyedül az összes ruhát a mosógépbe, és szüksége van egy ügyesebb és erősebb segítőre)
• mutassuk meg nekik, hogy mit hogyan kell csinálni, majd hagyjuk őket
• önállósodni, hogy érezzék, hogy teljesen egyedül vitték véghez azt a feladatot, és ügyesen csinálták
• ne büntessük őket, ha valami nem sikerül, hanem adjunk nekik jutalmat, ha legalább megpróbálja

Honnan tudom, hogy megfelelő a gyermekem önbecsülése?

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: gyermek önbecsülése megfelelő

Amennyiben a gyermek önbecsülése megfelelő, akkor az alábbiakat tapasztaljuk:

• érzi, hogy mások szeretik és elfogadják őt
• viszont szereti a körülötte lévő embereket
• amit kérnek tőle, azt megpróbálja megcsinálni, és a legtöbb dologgal kapcsolatban felismeri, hogy mikre képes és mikre nem
• ha valamit ügyesen véghez visz, akkor azt jó kedvvel és nagy büszkeséggel örvendi a feladat végén
• felkészült az esetleges problémák vagy nehézségek fogadására és megoldására a saját tudása szerint

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: önbecsülése nem megfelelő

Amennyiben a gyermek önbecsülése NEM megfelelő, akkor az alábbiakat tapasztaljuk:

• úgy érzi, hogy kevesen szeretik otthon és az óvodában / iskolában
• nem mer belekezdeni a feladatokba, mert fél a kudarctól
• sokszor halljuk tőle, hogy ezt nem csinálja, mert úgysem fog neki sikerülni
• kiemeli azokat a dolgokat, amelyek esetleg nem sikerülnek neki, és háttérbe helyezi azt, ami sikerült és ügyesen megcsinálta (inkább a negatív dolgokra koncentrál)
• már ilyen fiatal korban is igen erős az önkritikája
• másokhoz hasonlítja magát, és úgy gondolja, hogy kevésbé ügyes

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: miért játszik fontos szerepet az egészséges önbecsülés a gyermek életében?

Nagyon fontos tehát, hogy a gyermeknek legyen már egészen kicsi korban egy egészséges önbecsülése, hiszen ha érzi, hogy ő sok mindenre képes, akkor a felnőtt életben is sikeresebb lesz, és bele mer vágni új, ismeretlen dolgokba is.

Valamint az életben fellépő esetleges kihívásokkal is könnyebben szembe tud nézni, mint azok a társai, akik önbizalomhiánnyal küszködnek.

Hiszen ha kevés valakinek az önbizalma, akkor hajlamos hamar feladni a dolgokat, vagy éppen bele sem kezdeni, esetleg egy negatív szemlélettel hozzáállni, ami nem vezeti könnyedén a siker kapuihoz, és feszültté teheti a gyermeket.

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: hogyan fejlődik a gyermek önbizalma? (akár pozitív, akár negatív irányba)

Mivel nap mint nap találkoznak egymással a gyermekek az óvodában vagy iskolában, ezért sokat játszanak együtt. Versenyeznek, társasjátékot játszanak, vagy akár egy kis agytornás játékot.

Nap mint nap átélik azt, hogy milyen veszteni vagy kiesni egy játékból, ezért a gyermekek önbecsülése folyamatosan fejlődik. A szülők szerepe ebben a helyzetben az, hogy megpróbáljuk a gyermekünk önbecsülését egy egészséges szinten tartani.

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: túl dicsérjük

Gyakran esünk abba a hibába, hogy túl dicsérjük, túlságosan felruházzuk és elhalmozzuk mindenféle szavakkal, mint például „te vagy a legszebb” , „te vagy a legjobb” , „te vagy a legügyesebb, mindenki más béna és buta”, stb… Sajnos ezzel azt érjük el, hogy a gyermek idővel le fogja nézni a társait, és ha egy esetleges kudarc éri, akkor azt fogja hinni, hogy a szülő nem mondott neki igazat, hazudott és átverte őt.

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: soha nem dicsérjük meg

Eshetünk egy olyan hibába is, hogy soha nem dicsérjük meg a gyermeket, mindig csak osztjuk neki a feladatot, nyomás alá helyezzük, vagy büntetést kap tőlünk.

Ezzel pedig azt tudjuk elérni, hogy a gyermek azt gondolja magáról, hogy semmit sem csinál jól, túl sok az elvárás, senki sem dicséri őt meg, így egy negatív körforgásba kerül, csökken az önbizalma és az önértékelése.

Fontos tehát, hogy megtaláljuk az aranyközéputat, és ha érezzük, hogy a gyermek önbecsülése rossz irányba billen, akkor próbáljuk megtartani az egyensúlyt, és segíteni jó irányba terelni őt.

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: hasznos tanácsok és tippek

Íme, néhány hasznos tipp az önbecsüléssel kapcsolatos problémák kiküszöbölésére, vagy enyhítésére:

• Beszéljétek meg! Üljetek le a gyermekkel beszélni az érzéseiről, a gondolatairól, és az esetleges problémáiról. Így sokkal könnyebben felszínre jön a gond, amelyet még időben tudtok viszonylag könnyedén kezelni.
• Hagyjátok néha nyerni! Néha jól esik a gyermekeknek, ha sikerélményük van a szüleikkel szemben. Az sem jó, ha mindig hagyjuk őket nyerni egy játékban, hiszen akkor elszaladhat a ló, és megbillen az önbecsülés mérleg a túlzott mérték felé. Itt is érdemes megtalálni az aranyközéputat.
• Ha dühös, akkor magyarázd el neki! Magyarázzuk el neki azt, hogy nem nyerhet mindig mindenki mindenben, az élet erről szól, viszont nem mindig a győzelem a lényeg, hanem a játék közbeni szórakozás és az együttlét.
• Dicsérd meg, ha önállóan és ügyesen megcsinál valamit! Fontos megadni nekik a pozitív visszajelzést, különösen akkor, ha nekünk segítenek valamiben.
• Esetleg egy jutalom csoki vagy rágcsa is társulhat a dicsérő szavak mellé.
• Ne használjunk értő és bántó kifejezést, ha van rá mód, akkor kerüljük a kemény kritikát. Szép szavakkal próbáljuk a gyermek tudtára adni, hogy kudarcot vallott ugyan, nem sikerült neki a feladat, ugyanakkor nem szabad feladni, később ismét meg kell próbálni, és senkinek sem megy elsőre. Kerüljük ezen szavak használatát: buta, lusta, hülye, béna, bamba, és az ehhez hasonló kemény kritikák.
• Szervezzetek aktív és kreatív tevékenységeket, akár heti rendszerességgel, melyek során a gyermek önbizalmának a fejlesztésére koncentráltok.

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: nézzünk egy egyszerű példát

Legyen egy 4 éves kisfiú, aki óvodába jár, sok barátja van, mindenkivel szeret játszani. A szülei szerint normál szinten van az önbecsülése. Rengeteg szeretetet sugároz magából mások felé, senkivel sem durva vagy undok.

Reakció abban az esetben, ha ő egy vesztes játékos lesz: jól viseli, ha vesztesként lép ki egy játékból, ugyanakkor, ha már sokadik alkalommal veszít egymás után, abban az esetben egy kissé elfogy a türelme, és inkább más játékot talál ki.

Reakció abban az esetben, ha ő egy győztes játékos lesz: nagyon örül, különösen, mikor felnőttekkel játszik, és őket sikerül legyőznie. Néha, amikor sokadik alkalommal sikerül nyernie egymás után, akkor túlságosan is tud örülni, és nagyon megnő az önbizalma. Ebből az állapotból vesztés esetén ki tud zökkenni, ám ekkor sem csügged.

Önértékelés fejlesztése gyerekeknél: szülők szerepe

Szülők viselkedése és hozzájárulása az egészséges önbecsülés eléréséhez:

• önbizalomnövelő játékok
• önállóságra nevelő, házimunkával kapcsolatos játékok
• dicséret egy jól elvégzett munka után
  kudarc esetén beszélgetés az őt ért sérelmekről és érzelmekről
• motiváció egy jól elvégzett munka után ( müzliszelet, egy kis nasi)
• csak akkor szidják le otthon, ha valami rosszat csinált, és azt tudatosan csinálta, tudta, hogy nem lenne szabad
• társadalmi nyomás csökkentése
• önbizalomnövelő beszélgetések
• beszélgetés arról, hogy a gyermek mit tud, és mit szükséges még megtanulnia a korának megfelelően
• soha nem hasonlítják másik gyermekhez, mivel a szülők szerint minden gyermek más, mindenkinek másak a képességei, és mindenki a saját tempójában tud fejlődni
• a gyermeket kérjük, hogy csináljon meg valamit, nem pedig utasítani